A kirándulók körében hihetetlen népszerűségnek örvendő Királyrét Szokolya településrésze, ahova évente több ezer turista érkezik, hogy meghódítsa a Börzsöny-hegység csúcsait és síterepeit. Királyrét a Börzsöny legkisebb medencéjében fekszik, ennek ellenére számos programmal várja az ide érkezőket. Bababarát, gyermekbarát és kutyabarát hely, a hajtánypálya, az erdei vasút, a Hiúz Ház és a Királyréti tanösvény minden korosztálynak temérdek szabadidős programot kínál. Azok számára, akik szívesen vállalkoznának egy igazán megerőltető, de páratlan túrára, a Csóványosi-kilátó felkeresése nyújthat igazi kihívást (a táv 10 km, az út kb. 3 óra, szint: 783).

A Királyréti Erdei Vasút az ország egyik legrégebbi erdei vasútja, amely Kismarosról indul, majd a Morgó-patak völgyében halad Szokolya község érintésével Királyrétig. A királyréti kisvasút menetideje a célállomástól a végállomásig 30 perc.

A Királyréti Erdei Vasút Királyrét állomása mellett, a perontól nagyjából 100 méterre található a Királyréti Hajtánypálya, ahol lábbal, pedálok segítéségével meghajtható, sínen közlekedő járművekkel lehet haladni a 750 méter hosszú vasúti körpályán. Egy hajtány 4 személyes, 2 fő hajthatja, 2 fő utasként tud utazni. Remek családi program, a gyerekek garantáltan élvezni fogják a „hajtányozást”, amely olyan számukra, mintha kisvonatot vezetnének.

A Börzsöny egyik legforgalmasabb kirándulóhelye Királyrét, itt található a Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont, ahol iskolai és óvodai csoportoknak egy napostól az egy hetesig, szállással egybekötött változatos programokat biztosítanak. A Látogatóközpont előcsarnokában egy információs pont digitális túraútvonal tervezővel segíti a túrázni vágyókat.

A Gyadai-rét közelében kialakított tanösvény Magyarország egyik legnépszerűbb gyermekbarát kirándulóhelye, amely ezer élményt tartogat. A Naszály-hegy oldalánál haladó tanösvény minden évszakban kiválóan alkalmas arra, hogy bemutassa a terület élővilágát, miközben az erdő és a rét közelsége remek kikapcsolódást ígér.

A Katalinpusztai Kirándulóközpont és Erdei Iskola Szendehely egyik legnépszerűbb látnivalója, ahol akár egy egész napot is eltölthetünk gyerekekkel. 

A Szentendrei-sziget északi részén található Kisoroszi Szigetcsúcs csapatépítő programok, kenutúrák, kerékpáros kirándulások, lovaskocsizások, főzőcskézések, szabadidős sportok, illetve baráti és családi programok kedvelt helyszíne. Táborozáshoz, sátras nyaraláshoz, nagy sétákhoz kiváló választás, kutyabarát, gyermekbarát és bababarát környezet várja a kikapcsolódni vágyókat.

A csaknem tizenöt méter magas, középkori bástyát idéző Julianus-kilátó látványában, stílusában mintegy válaszol a visegrádi várnak a Duna túloldaláról. A kilátó tetejéről nemcsak a Dunára, a belső Börzsönyre is páratlan kilátás nyílik, a lábánál padok és asztalok várják a kirándulókat. A Hegyestető 482 méter magas csúcsán álló kilátó két ütemben újult meg az Ipoly Erdő Zrt. és a nagymarosi erdészet révén.

A Kós Károly-kilátó Zebegény egyik legnépszerűbb nevezetessége, amely évente több ezer kirándulót csalogat a környékre. Minden korosztály számára kiváló úti cél, hiszen nem igényel nagyobb erőfeszítést a felkeresése, az élmény mégis utánozhatatlan, amelyet a panoráma nyújt.

A Csóványos-hegy a Börzsöny legmagasabb hegye, 938 méteres magasságával a 20. legmagasabb hegycsúcs Magyarországon. A csúcsra négy irányból vezet turistaút, amelyeket évente több ezer kiránduló választ azért, hogy a körpanorámában gyönyörködjön. A túra igen fárasztó, és hosszadalmas, a szintkülönbség pedig elég nagy (783 méter), ezért a Csóványos azok számára kiváló úti cél, akik túrázáshoz szoktak.

A dömösi tájképhez szorosan kapcsolódik a Duna túlsó oldalán emelkedő Szent Mihály hegy, melyen a Remete-barlangok találhatók. A kilenc, zömében beomlott barlangüreg emberi kezek munkái, lakóiról hiteles adatok nem maradtak fenn. Feltételezhető, hogy I. András király idejében betelepült bazilita szerzetesek lakhelyeként funkcionáltak, míg mások a zebegényi bencés apátság maradványait keresték ezen a helyen, de felmerült az építmény római őrhely rendeltetése is. Az Árpád-kori jelenlét teljességgel bizonyítható és valószínűleg valamelyik szerzetesrend építőtevékenységének emlékei. Az itt élők emlékezete szerint, már I. István király uralkodásának ideje alatt Dömösön görög-keleti vallású rend létezett.

A Börzsöny Múzeum, amely hosszabb nevén a Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény nevet viseli, egy teremben a település- és helytörténettel összefüggő régészeti tárgyait, két helyiségben és az udvari folyosón a térség néprajzi tárgyait mutatja be. Az alagsori kiállító-helyiségekben a Börzsöny gazdag természeti anyagából látható kiállítás. A gyűjteményben mamut kövületeket, csontokat, fogakat, több millió éves kagylókat, cápák fogát és olyan tengerben élő őrlőfogú halak fogát is megnézhetjük, amelyek 80 millió évvel ezelőtt éltek az egykor itt fekvő tengerben. A zebegényi bányából kagylók és korallok kerültek elő, homoktermelés közben pedig mamutmaradványokra bukkantak.

A Csattogó-völgy gyermektáboroknak, erdei iskolai programoknak, szabadidős- és sporttevékenységeknek, gasztroélményeknek, horgászprogramoknak ad otthont télen-nyáron, emellett szállásbérlésre is lehetőségünk nyílik. Teniszpálya, kalandpark és napkollektorral fűthető medence várja a vendégeket, akik a Dunakanyar egyik legszebb részén, Verőce közelében szeretnének kikapcsolódni.

Gorka Géza feleségével 1923-ban telepedett le Verőcén, és haláláig, közel öt évtizeden át alkotott e településen, illetve ebben a házban. Egykori lakóhelye, otthona 1972 óta múzeum. Gorka Géza a 20. század első felében élt magyar keramikusok egyik legjelentősebb alakja. Gorka neve mindenekelőtt a zománctechnikával fonódott össze, különösen az általa kifejlesztett repesztett zománcéval.

A Verőcén fellelhető csodaszép kastélyt az olasz származású gróf Migazzi Kristóf püspök emeltette 1769-ben. Egyes feltételezések szerint a kastély helyén valaha római őrtorony állt, ami helyzetéből fakadóan nem kizárt –közel a Duna parthoz, kisebb magaslaton-, de régészeti feltárás nem történt, így nem tudjuk biztosan a választ.

A Hajózástörténeti Múzeum alapítója Farkas Vince hajóskapitány, aki több évtizedes gyűjtőmunkával és saját készítésű tárgyaival hozta létre az 1984. július 12-én megnyílt kiállítást. Farkas Vince minden útjáról igyekezett olyan emléktárgyakkal, kuriózumokkal visszatérni, amelyeket a bejárt helyszíneken, állomásokon (akár más kontinenseken) be tudott szerezni.

Vácon, a Konstantin téren áll a Nagyboldogasszony-székesegyház (Váci D.O.M.), mely a Duna felé néz, így már messziről felhívja magára a figyelmet. Eszterházy Károly püspök Franz Anton Pilgramot kérte fel a székesegyház tervezésére. Althann M. Frigyes kezdte el építtetni a templomot, ám II. József császár udvari építésze, Canavale Isidore fejezte be. A kupolára a keresztet 1770-ben húzzák fel, így 1772. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján sor kerülhetett a felszentelésre.

A mai Királyi Palota területén Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült meg, palotává Zsigmond uralkodása alatt alakították. Főbejáratként a kaputorony szolgált, amivel pontosan szemben volt az új egyhajós palotakápolna bejárata. Az elrendezés módosításával több udvar és kert jött létre.

Az első visegrádi vár, amely az egykori római tábor alapjaira épült, Sibrik-dombon állt. A ma látogatható Fellegvár tehát nem az első vár, amely itt épült. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt.

A visegrádi kettős várrendszert IV. Béla 1250-1260 körül építtette, de a várat az évszázadok alatt számos magyar uralkodó bővíttette és korszerűsítette, a katonai elvárásoknak megfelelően Az alsóvár egyik eleme egy nagy lakótorony volt, amely uralkodói szálláshelyként, ispáni lakóhelyként és katonai feladatokat ellátó erődítményként szolgált. A lakótorony, vagyis a Salamon-torony bejárata a XIII. században az első emeletről nyílott, innen vezetett az emeletekre egy belső lépcsőház.

A visegrádi Királyi Palotával szemben található történelmi játszópark és foglalkoztató ház igazán különleges élményeket tartogat azoknak a gyerekeknek, akik a veretes díszkapun átlépve egyenesen a Mátyás király mesék világába léphetnek be.

Kezdők és gyermekes szülők figyelmébe ajánljuk a Magas Tax alatti rét rendkívül könnyen kezelhető bébi-liftjét, ahol szakszerű síoktatás lesz, vonzó kellékekkel. Meleggel, büfével újra nyitva lesz a taxi turistaház is.

Börzsönyliget két legszebb természeti kincse a két forrás, amelyek gyakorlatilag egy patakmeder mentén találhatóak, azonban ma már a két forrás között nincsen vízfolyás. Mind a kettő a Riesner utcával párhuzamosan futó patak mentén helyezkedik el, a sárga sávjelzésű túristaúton lehet elérni. A források környékét Verőcemaros (ma Kismaros illetve Verőce) község önkormányzata újítatta fel az 1980-as években. Azóta sajnos ismét leamortizálódtak, és az ÁNTSZ bemérései szerint a víz nem iható.

A Gál-hegy lábánál, a Szuttai dűlőben található a 2005-ben ötven éves ciszterci közösség monostora és a hozzá tartozó templom. A rendház elődjét 1957 körül kezdték építeni, míg a templom a XX. század végén került felszentelésre. A rendfőnök: Horváth Olga nővér. Római katolikus Szentmisék időpontjai: munkanapokon és szombatokon reggel 8 óra, vasárnapokon és ünnepnapokon reggel 9 óra.