Visegrádi Vár

Az első visegrádi vár, amely az egykori római tábor alapjaira épült, Sibrik-dombon állt. A ma látogatható Fellegvár tehát nem az első vár, amely itt épült. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt.

Fellegvárat az alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. Később Károly Róbert bővítette a várat, és 1335-ben itt került sor a híres királytalálkozóra is. Luxenburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették a várat, Mátyás királyuralkodása idején pedig a vár palotaszárnyait teljesen felújították. Az évszázadok során több alkalommal is őrizték itt a Szent koronát a koronázási ékszerekkel. A Fellegvár 1544-ben török kézre került. Miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált, a törökök elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. A helyreállítása az 1870-es évek elején kezdődött meg, de még napjainkban is tart.