Visegrádi Királyi palota

A mai Királyi Palota területén Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült meg, palotává Zsigmond uralkodása alatt alakították. Főbejáratként a kaputorony szolgált, amivel pontosan szemben volt az új egyhajós palotakápolna bejárata. Az elrendezés módosításával több udvar és kert jött létre. A palota építésében legközelebb Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást, akkor jelent meg benne a reneszánsz építő- és szobrászművészet. A régi épületeket a kor igénye szerint alakították át, Giovanni Dalmata szobrászműhelyében elkészült a palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút is. A kutat Mátyás címerei díszítik, és a gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal.

A palotát a török-kor idején elhanyagolták, és a XVIII. századra szinte teljesen a föld alá került.Schulek János találta meg, és kezdett el a területén ásni 1934 végén, de később több neves régész is dolgozott a felújításon (Héjj Miklós, Szőke Mátyás).

Jelenleg a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok a palotában rendezett legismertebb esemény, ahol azonban már Károly Róbert idején is kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt. Az épületben ma a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma található.